Tételezzük fel, hogy megkaptuk álmaink állását külföldön, izgatottan készülődünk az új életre, melynek egyik legfontosabb kérdése: hol fogunk lakni? A lakásbérlés nehézségeiben ma országfelelősünk, Kacce segít eligazodni Hollandia példáján.
(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ahol még elérhetsz és ahová a személyes történeteket várom: hataratkeloKUKAChotmail.com)
„Hollandiában a kis terület és a nagy népsűrűség folytán a lakhatás nem egyszerű kérdés, a lakáshiány régóta problémát jelent. A lakáshiány olyan súlyos méreteket öltött a második világháborút követő időszakban, hogy a 60-as években megjelentek az önkényes lakásfoglalók. Ezek általában fiatalok voltak, akik az üresen álló házakat, lakásokat elfoglalták és így tiltakoztak az ingatlanokkal való spekuláció ellen.
Lakást manapság sem egyszerű találni, legalábbis ha valaki frissen nekiindul Hollandiának, szembesülhet a ténnyel, hogy a dolog néha lehetetlen vállalkozásnak tűnik, ha elfogadható áron szeretne albérletet találni.
Albérletet ingatlanirodán keresztül
Előző posztomban írtam, hogy miután megvolt az állás, mi is nekiálltunk albérletet keresni Amszterdamban, Magyarországról. Első meglepetés volt a feketén bérléshez szokott magyarországi viszonyok után, hogy Hollandiában az ilyesmi nem túl gyakori, többnyire ingatlan irodákon keresztül lehet bérelni.
Az ingatlanosok ugyan szóba álltak velünk, de csupa olyan papírt kértek volna, amivel akkor még nem rendelkeztünk: BSN szám (holland adószám), fizetési papír, bankszámlakivonat stb. Kénytelenek voltunk azzal szembesülni, hogy egyedül, segítség nélkül nem fog megoldódni a lakhatás kérdése.
Ekkor lépett a képbe a munkaközvetítő cég, amin keresztül az állást megkapta a férjem és ők segítettek albérletet találni, intézték a papírokat, a költségeket természetesen mi álltuk. Ez rögtön egy nagyobb kiadás volt, hiszem az első havi albérleti díj mellett, 2 havi kauciót és a közvetítői díjat is kellett fizetnünk.
Ráadásul ezt a lakást csak néhány hónapra vehettük ki, így a kiköltözés után rögtön neki kellett állni másik lakást találni. Mivel akkor még csak a férjem dolgozott, így ez a feladat rám hárult és begyűjtöttem némi tapasztalatot lakáskeresés témában.
Jöttek a kamuhirdetők
Eleinte az interneten próbálkoztam, remélvén, hogy kikerülhetem az ingatlanközvetítőket. Expatoknak szóló holland oldalakon keresgéltem az apróhirdetések között, magam is adtam fel hirdetést és boldogan konstatáltam, mikor rengeteg reakciót kaptam.
Azonban az örömöm nem sokáig tartott, mikor kiderült, hogy ezek mind kamu hirdetők voltak. Egytől egyig olyan sztorival álltak elő, hogy ők külföldön élnek és mihelyt utalom a pénzt, küldik a kinézett lakás kulcsait. Volt hogy ugyanazt a szöveget több emailcímről is megkaptam.
Nyilvánvalóan zsákutcába kerültem, így alaposan szelektáltam a hirdetéseket és sikerült néhány valódi hirdetőre bukkanni, viszont ez is zsákutca volt. Az egyik hirdető pl. egy iszonyú állapotban lévő, lepukkant lakást akart kiadni 1000 euróért, a másik helyen pedig a lakás ugyan jó volt és szívesen kivettük volna, de a tulaj szerint a bevételünk nem volt elegendő és ő biztosítottnak akarta látni, hogy leendő bérlőjének telik mozira, színházra, étteremre is.
Ilyesmihez nem tudom mi köze van, de Hollandiában minden személyes adatokat tudni akarják és csak ezek ismeretében adják ki (vagy nem) a lakást. Hiába volt a lakás bérleti díja kevesebb, mint azé, amit akkor éppen béreltünk, ez sem érdekelte.
Egyszerre húszan egy lakásért
A netes hirdetések kudarca után kénytelen-kelletlen visszatértünk az ingatlanközvetítőkhöz és regisztráltunk két helyen is. Már a regisztráció pénzbe került, 40-50 euró volt és ez még önmagában nem garantálja, hogy tényleg találnak neked lakást.
Az első iroda pl. ezért a pénzért olyan lakásviziteket szervezett, ahova egyszerre 15-20 bérlőjelöltet odacsődített és akinek tetszett a lakás, annak fel kellett iratkozni egy listára, megadni szintén mindenféle személyes és pénzügyi adatot és ezek alapján döntött a tulajdonos arról, hogy kinek adja ki.
Mi az első ilyen lakásnézés után ejtettük ezt az irodát, hiszen nyilvánvaló, hogy előnyben részesül egy holland, vagy jobban kereső ember. Nem akartunk csalódást és amúgy sem volt szimpatikus megoldás, hogy egy 50 nm-es lakásban tolong 20 ember és rendesen meg sem lehet nézni.
Végül a második irodával jártunk szerencsével, ők külön foglalkoztak velünk, a lakásvizitekre csak minket vittek, volt, hogy a saját kocsijukkal. Néhány megtekintés után találtunk egy nekünk tetsző, árban is jó lakást, aláírtuk a szerződést, újra kifizettük a közvetítői díjat (immár másodjára) és abban a lakásban maradtunk több évig.
Ablakon kidobott pénz
A következő költözés már saját akaratból történt, szerettünk volna kicsit vidéken, kertes házban élni és az amszterdami árakhoz képest ugyanazért a pénzért vidéken valóban kertes házat lehet bérelni. Itt persze a holland sorházas megoldásra kell gondolni, amikor egy tömbben 6-8 lakás van egybeépítve, de mindegyiknek van egy kicsi kertje. Vannak ugyan különálló házak is, de ezek mind megvételre, mind bérlésre elképesztően drágák.
A közvetítői díj általában egyhavi bérleti díj plusz áfa és igazából ablakon kidobott pénz, amit le kell nyelni.
Egy átlagos lakás bérleti díja Amszterdamban és könyékén városrésztől függően havi 900-1300 euró között lehet, de felső határ a csillagos ég. A kaució 1-2 hónap, és a holland albérleti szerződések egyik érdekes sajátossága, hogy a bérlő nem a lejáratkor kapja vissza, hanem a lejárat utáni 1-3 hónapon belül, ezzel érdemes vigyázni és résen lenni.
A bérleti díjban néha már benne van a rezsi is, ami egyszerűsíti a költségek nyomon követését. Ha nincs benne, akkor külön kell fizetni az áramot, gázt, vízdíjat, internetet és a helyi adókat. Mi jelenleg külön fizetjük, kb. 200 euró havonta, plusz a helyi adók kb. 500 euró évente.
Rémes minőség, de legalább sok rágcsáló
A lakások egyik igen gyakori és bosszantó velejárói az egerek, néha patkányok. A sok csatorna miatt rengeteg a rágcsáló, nem véletlenül tartanak macskát a legtöbb kocsmában. A lakások minősége építészetileg is megér egy misét: papírvékony falak, gyakran rosszul záródó ablakok, melyeken átsüvít a szél. Keresni kell a minél újabb építésű lakásokat, ha az ember nem akar meglepetéseket, bár a rágcsálók gyakran ezekbe is megtalálják az utat.
Létezik úgynevezett állami albérleti támogatás, de ez csak akkor vehető igénybe, ha az éves kereset nem több, mint 21.625 euró egyedülálló esetén vagy 29.350 euró párok esetén. A bérlemény sem lehet drágább, mint havi 652,25 euró vagy 361,66 euró, ha 23 évesnél fiatalabb a bérlő. Azt is kikötik, milyen követelményeknek kell megfelelnie a bérleménynek a jogosultsághoz.
Vannak szociális bérlakások, ezekre fel lehet iratkozni és akár 5-10 évet is várni rájuk, viszont nagyon olcsóak.
A Huurcommissie
Van a Huurcommissie, ami egy olyan szervezet, ami a külföldieket segíti a holland albérleti rendszer útvesztőiben való eligazodásban. Tevékenysége elsősorban, hogy felméri a bérlet lakást, pontozza valamiféle kritériumrendszer alapján és meghatározza, hogy az albérleti díj összege jogos-e vagy sem.
Ha nem, akkor a tulajra nehéz idők várnak, mert le kell vinnie az albérleti díjat és visszamenőleg is kifizetni és még csak ki sem teheti az albérlőt. Ehhez a szervezethez a bérlés megkezdése utáni 6 hónapon belül lehet fordulni, aki régebb óta bérel, az lecsúszott a lehetőségről. Mi is csak később hallottunk róluk, személyes tapasztalatom így sincs, hogy valóban működik-e. Sztorikat ugyan hallottam, de nem tudom, mennyi a valóságalapjuk. Egy próbát megérhet.
És lehet feketén bérelni, ez azonban ritka. A tulajdonosok is nagyobb biztonságban érzik magukat, ha közvetítőt alkalmaznak, akik mindenre kiterjedően ellenőrzik a bérlőjelöltet. A feketén bérlés inkább akkor működik, ha ismerőstől bérel valaki, viszont ilyenkor sem garancia, hogy az adott címre bejelentkezhet a bérlő. Ez utóbbi pedig nagyon fontos Hollandiában: bejelentett lakcím nélkül, ha nem is lehetetlen, de nagyon nehéz boldogulni.”
(Nem tartozik a poszthoz, de itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megosszak veletek némi információt a hozzászólások körüli állandó mizéria kapcsán. Az origósok azt mondták, hogy a motorral van a gond, és erősen dolgoznak azon, hogy valami csodálatos új érkezzen, amivel ígéretük szerint megszűnnek a gondok. Úgy legyen!)
Legyél te is országfelelős! Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Brazília, Brunei, Chile, Csehország, Egyesült Államok, Finnország, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Kanári-szigetek, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Sri Lanka, Svájc és Svédország. Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.
Olvass és szólj hozzá! Mostantól országonként rendezem a posztokat, illetve kiemelem az utolsó pár írást.
Nem adtam fel, az nekem nem megy
Úgy gondoltuk, ez egy szuper hely lesz – videó
És akkor az országok szépen sorban (kattintásra elvisz arra az oldalra, ahol az összes vonatkozó írás olvasható):
Utolsó kommentek