Határátkelő

A napokban jelent meg a Tárki egy felmérése, mely szerint a magyar lakosság negyede pénzhiány miatt már egy éve küzd a havi számlák kifizetésével (akit kicsit bővebben érdekel, olvassa el a blog Facebook-oldalán). Ezúttal egy ilyen történetet mutatok be, azaz maradunk Magyarországon. Saszka és családja története nagyon elgondolkodtató...

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.Elnézést mindenkitől, akinek a reggeli kávé mellől elmaradt a poszt, ígérem, mindent megteszek, hogy ez minél ritkábban történjen így!)

Ha tegnap voltak, akiknek nem nyerte el a tetszését a Luxemburgról szóló poszt, akkor most tessék kapaszkodni, mert a másik irányba vesszük az utat, nekiindulunk Romániának és meg sem állunk Bukarestig. András vezet bennünket (a képekért pedig rajta keresztül hálás köszönet Pénzes Tímeának). Na, induljunk!

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

Érdekes, hogy viszonylag gyors egymásutánban két írás is érkezett Luxemburgból, holott előtte senki egy sort sem írt, de hát biztosan benne volt a levegőben... Ma Krisztián története következik, akinek a végkövetkeztetése felettébb meglepő.

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

Nem tagadom, kicsit elszomorított a most következő történet. Nem azért, mintha Viktor sztorija ne lenne hihetetlenül pozitív (sőt!), hanem mert belegondoltam, hány ilyen tehetséges, dolgozni akaró és tudó, nyelveket beszélő ember hagyja el az országot hétről hétre... Irány tehát Chile (igen, igen, újabb szerző érkezett a latin-amerikai országból :D), és egy történet tudatosságról, elszántságról és tudásról!

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

A Facebookon találkoztunk Évával, aki Izraelben él és ír és szerkeszt egy érdekes és jó honlapot. Ott (is) írt rólunk (amiért köszönet), és a magam részéről eléggé érdekesnek és fontosnak találtam az írását, nem utolsósorban az általa felvetett kulturális kérdések miatt, hogy megkérjem, hadd adjam közre itt is.

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

Ma tulajdonképpen egy kalandos történetet tárok elétek. Legalábbis nekem Jane történetét olvasva végig ez a jelző visszhangzott a fejemben. Sztorija valójában egy olyan ember története, aki feladva a viszonylag biztos magyarországi megélhetést a semmiből építi fel újra az életét és talán kicsit önmagát is. Íme!

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

Ma ismét messzire utazunk, nekem már nagyon hiányzott egy ausztráliai írás, úgyhogy éppen ideje volt sz_szandra történetének, ami ráadásul betekintést is nyújt a helyi viszonyokba, az ottani társadalom felépítésébe. Na és az is kiderül, mi köze egy hideg februári magyarországi napnak Ausztráliához.

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

A cím ellenére egy nagyon pozitív történet jut így hétindítóra, méghozzá Írországból és Angliából. Azt hiszem, számomra az a legnagyobb tanulság, hogy mindig fel lehet és kell állni - mert a jelek szerint Dennisthemenace és családja sok nehézség után megtalálta a számítását. (A kép természetesen csak illusztráció...)

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com. Apropó: mindenkinek válaszolok, egy kis türelmet kérek, birkózom a levélcunamival...!)

Mai szerzőnk, Judith megjárta Belgiumot, az Egyesült Államokat, hazajött, elvált és sokat csalódott a magyarországi viszonyokban. Azt mondja: vagy bejön a dolog, vagy rövidesen pakol és megy. Történet egy olyan ember szemszögéből, aki élt már külföldön, de hazajött.

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)

Pesszimistának látja és mosolyra hívja Magyarországot mai szerzőnk. Emese már nem először jelentkezik Ausztriából, ma egyebek mellett arról lesz szó, hogy lehet udvariasan, a másikat megbecsülve is élni.

(Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on! Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted, azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com.)